f y
_
Warning: Illegal string offset 'payoff' in /chroot/home/shiatsus/shiatsu-shintai.hu/html/wp-content/themes/delight/page.php on line 27

Shizuto Masunaga, Előszó

Warning: Illegal string offset 'subtitle' in /chroot/home/shiatsus/shiatsu-shintai.hu/html/wp-content/themes/delight/page.php on line 64

MASUNAGA, Zen shiatsu, Előszó

A Zen a japán kultúra számos elemére volt hatással. A kendora, az íjászatra, a kertművészetre, az építészetre, a teaceremóniára, a virágrendezésre, a Nó színházra, a festészetre, a kalligráfiára, sőt, még a konyhaművészetre is, jó példa erre a tofu, vagyis az erjesztett szójababsajt, a sós szilva meg a miszó leves. Hatása tulajdonképpen annyira általános, hogy a japánok többsége megfeledkezik jelentőségéről. A Zent sokan csak egy buddhista irányzatnak, vagy puszta meditációs technikának tartják, mely a szerzetesi élet része. Ugyanakkor, a Zen nyugati népszerűségének hatására némely japán megváltoztatta eme nézetét, s újra felfedezte kelet bölcsességét, és annak összefüggéseit a kultúrával, az egészséggel és az életmóddal.

A Zen alapvető célja önmagunk felfedezésén keresztül elérni a megvilágosodást.

A shiatsu egy, a XX. században, Japánban kifejlesztett terápiás eljárás. Gyökerei a régi kínai rendszerekig, a Do-Inig és az Anmáig nyúlnak vissza. A Do-In nagyon hasonlít a jógához, míg az Anma a nyugati masszázzsal rokonítható. Ezek a Keleten gyakorolt legősibb gyógymódok.

Napjainkra az olyan modern, elsősorban az Egyesült Államokból származó eljárások, mint a kiropraktika vagy a csontkovácsolás új helyzetet idéztek elő az orvoslásban. Nem olyan rég még a masszázst csak többé-kevésbé tekintették alternatív orvosi módszernek. Japánban az anmát főként vakok végzik, célja a felfrissülés, a lazítás. Az autenitikus shiatsu mint gyógyító módszer, csak a legújabb időkben került előtérbe. A shiatsut és az anmát megkülönböztetendő, a shiatsugyógyászok tudatosan nyugati orvosi elméleteken keresztül igyekeztek bemutatni ezt a különleges módszert.

Egyes gyógyászok vakon bizonygatják, hogy kizárólag ujjnyomással lehet gyógyítani; ugyanez a hozzáállás mondatja másokkal, hogy csak a lótuszülésben végzett zenmeditáció vezethet el a satoriig. Sajnos így elsiklanak a dolgok mélyében rejlő valódi jelentés felett. Igaz ugyan, hogy a Zen lényege a meditáció, de nem világos, hogy miért is ülünk le meditálni. Talán azért, mert ha az agyunk nem is képes válaszokat adni, a meditáción keresztül még van esély rá, hogy elérjük a megértést. Ugyanez a helyzet a shiatsuval is: a lényege tényleg az ujjnyomás, de hogy miként szünteti meg a betegséget, azt nehéz volna megmagyarázni. A shiatsuban, mint ahogyan a Zenben is, olyasmivel van dolgunk, amit nem lehet racionálisan értelmezni, amit érezni kell.

A Zenben ugyan nem könnyű elérni a keleti filozófia bölcsességét, nélküle viszont nem érthető a Zen lényege. Ugyanígy a shiatsuban a puszta érintés nem fedi föl a megérintett rész élő eszenciáját. Aki nem ismeri a keleti filozófiát, az nem képes megérteni az élet lényegét, és így a shiatsut is helytelenül alkalmazza. Nemrég jelent meg egy könyvem, mely a keleti gyógyászat elméletén keresztül mutatja be és magyarázza a shiatsu hatékonyságát. A könyv vezérgondolata, amire a legnagyobb hangsúlyt helyeztem az, ami a Zen lényege is, vagyis a shiatsuban résztvevők között létrejövő, élő összerezgés. Japánban sokan megelégszenek azzal, hogy e nélkül az elementáris érzet nélkül gyakoroljanak, ám így a shiatsu mechanikus technikává süllyed, miközben a szervezet energiáit gyógyító út lehetne.

A Zenben fontos, hogy jó mesterünk legyen, a shiatsuban a partner a mester. Gyógyítással és az egészség helyreállításával is elérhető a satori.

A legfontosabb az érintéses diagnosztika, amit mi Japánban setsu shinnek hívunk. Ezzel az eljárással nem egy meghatározott betegséget keresünk, hanem megpróbáljuk megérteni a pácienst úgy pszichológiai, mint fizikai vonatkozásban. Módszeremet a „Zen gyógyítás” című, japán nyelvű könyvemben magyaráztam el. Koji Sato pszichológus professzor, a könyv szerkesztője, aki egyetemi tanulmányaim során tanárom volt, életének egy részét, egyebek mellett, a Zen tanok széles körű népszerűsítésére áldozta. Könyvem alapgondolata megegyezik Hakuin Zenshiével, aki a hangsúlyt az önmasszázsra helyezte. Sato professzor szerint a shiatsu a páciens és a gyógyító számára is egyfajta embertől emberig ható, kölcsönös zen-gyakorlás. Deshimaru Roshi, Sato professzor tanácsára, shiatsukezeléseket adott Párizsban. Shiatsut használt, hogy helyrehozza egyik tanítványának gerincét. S nem csak a tartásán javított, de betegségeiből is kigyógyította.

Többféle shiatsu-iskola létezik, de nehéz olyan gyógyítót találni, aki a keleti gyógyászat elveit követi. A nyugaton elterjedt shiatsu technikák túlnyomó többsége inkább családi gyógymód, semmint gyógyító eljárás.

Ismert tény, hogy a keleti gyógyászatot széles körben befolyásolta az indiai orvostudomány. Amikor a zo-angonkyo buddhista szútrát recitáltam, mely Indiában is ismert, egy részletre lettem figyelmes. Azt magyarázta, hogy miként kellett az „Orvostudomány Királyának” helyesen fölismernie a betegséget, megtalálni annak gyökerét és okait, majd megszüntetni a bajt, s folyamatosan tanulni, csiszolni önnön személyét. Számomra ez az ideális viszonyulás az orvosláshoz. Kínában Konfúciusz azt mondta, hogy az orvos a tengely, mely összeköt Mennyet, Földet és Embert. Tehát fontos szerepet játszik a természet univerzális rendjének és az emberi tetteknek az összehangolásában. Magatartása nem dölyfös, de tudatában van a közte és az univerzális törvény között létező kapcsolatnak. Mi, akik orvoslással foglalkozunk, ugyanezt a célt kell kitűzzük magunk elé.

Ennek szellemében alapítottam meg a tokiói császári orvostudományi intézetet is, ahol több mint tizenöt éve folynak kutatások és készülnek tanulmányok. Elhatároztam, hogy tudásom a nagyközönségnek és a hivatásos gyógyítóknak egyaránt továbbadom.

A keleti orvoslás nem annyira racionális, mint a nyugati; de ha az élet misztériumait tiszteletben tartva vezetjük a pácienst az önismeret útján, a betegség eltűnik s a beteg maga is lépéseket tesz gyógyulása érdekében. Kezünket egy pontra, vagyis tsubóra helyezve és az ujjakkal végigkövetve a meridiánt érezni lehet amint az élet árama visszhangot ver. Amint képesek befogadni és megérteni ezt az érzést, a betegség eltűnik.

E könyv írásával a technikáknak nem pusztán a kivitelezését, de filozófiai hátterét is meg szerettem volna világítani, így megérthetik a lényegét annak, amit csinálnak. Hitem szerint jó egészségben élni nem jogunk, hanem kötelességünk.

 

MASUNAGA Shizuto, 1978.  Fordította: Mihályi Patrícia
Warning: Illegal string offset 'payoff' in /chroot/home/shiatsus/shiatsu-shintai.hu/html/wp-content/themes/delight/comments.php on line 20